Abstract
The Hungarian literary translator Henrik Hajdu (1890–1969) was one of the most extraordinary persons in the history of translating Scandinavian literature into Hungarian. Aside his activity as a translator from Norwegian and Swedish, Hajdu was also an important promoter of Danish authors of the 19th and 20th century. He held lectures on Nordic culture and literature, wrote reviews in prominent Hungarian journals and maintained regular contact to many of the Scandinavian publishers, writers, dramatists and poets. He translated novels by Henrik Pontoppidan, Martin Andersen Nexø and Sigrid Undset, made an edition of Ibsen's complete works and a great amount of short stories and poems. His oeuvre numbers about a hundred separate publications. This paper focuses on how he contributed to the general acceptance and reception of Danish literary works written between 1850 and 1930 among the Hungarian readers.
References
BIBLIOGRAFI OVER DANSK LITTERATUR PÅ UNGARSK, OVERSAT AF HENRIK HAJDU
Andersen, H.A. (1958). Képeskönyv kép nélkül (Billedbog uden Billeder). Budapest: Magyar Helikon.
Brandes, G. (1925). Anatole France I-II. Nyugat, vol. 18, nos. 5–6, 256–265.
Christian, H. (1927). Herman Bang. Nyugat, vol. 20, no. 18, 367–383 (portræt).
Hajdu, H. (red.) (1936). Skandináv líra, Ujpest, Vörösmarthy Irodalmi Társaság, 180 s. (digte af bl.a. Holger Drachmann, Jens Jacobsen, Karl Gjellerup, Herman Bang, Johan Skjoldborg, Viggo Stuckenberg, Sophus Claussen, Jeppe Aakjær, Martin Andersen Nexø).
Hajdu H. (red.) (1964). Skandináv költők. Budapest: Magvető (digte af bl.a. Johannes V. Jensen, Jens P. Jacobsen, Johan Skjoldborg, Hans Hartvig Seedorff).
Nexø, M.A. (1930). A Frank-család: regény. Budapest: Népszava.
Nexø, M.A. (1932). Reggel (Morgen), Nyugat, vol. 25, nos. 9–10, 505.
Nexø, M.A. (1947). Szürke fény (Ditte Menneskebarn), bd. I–II. Budapest: Szikra [1. oplag: 1947, 2. oplag: 1948, 3. oplag: 1949].
Nicolaisen, K.K. (1927). Henrik Pontoppidan (70-ik születésnapja alkalmából) I–V. Nyugat, vol. 20, no. 15, 159–169.
Nicolaisen, K.K. (1927). Martin Andersen Nexö I–VI. Nyugat, vol. 20, no. 15, 700–712 (portræt).
Nicolaisen, K.K. (1932). Johan Skjoldborg. Nyugat, vol. 25, nos. 9–10, 600–602 (portræt).
Nicolaisen, K.K. (1932). Thöger Larsen. Nyugat, vol. 25, nos. 9–10, 599–600 (portræt).
Pontoppidan H. (1923) A vándor visszatér (To Gange mødt). A kékmadár, vol. 1, no. 10, 58–69.
Pontoppidan, H. (1928). Szerencsés Péter (Lykke-Per). Budapest: Dick.
Pontoppidan, H. (192?). Szerencsés Péter (Lykke-Per). Budapest: Dante.
Pontoppidan, H. (1929 og 1930). Thora van Deken. Budapest: Pantheon, 1929 og 1930 (indeholder novellerne Lille Rødhætte, Borgmester Hoeck og Hustru, Den kongelige Gæst, To Gange mødt).
Pontoppidan, H. (192?). Thora van Deken. Budapest: Révai 192? (indeholder novellerne Lille Rødhætte, Borgmester Hoeck og Hustru, Den kongelige Gæst, To Gange mødt).
Pontoppidan, H. (1932). Sasút (Ørneflugt). Nyugat, vol. 25, nos. 9–10, 506–507.
Pontoppidan, H. (1935a). Sas-út (Ørneflugt). I: G. Baktay m. fl., Nobel-díjas írók antológiája – Harmincnégy arcképpel (s. 314–316). Budapest: Káldor Könyvkiadó Vállalat.
Pontoppidan, H. (1935b). Az erős szabó (Den stærke Skrædder). I: G. Baktay m. fl., Nobel-díjas írók antológiája – Harmincnégy arcképpel (s. 317-318). Budapest: Káldor Könyvkiadó Vállalat.
Pontoppidan, H. (1935c). A bölcsek köve (De Vises Sten). I: G. Baktay m. fl., Nobel-díjas írók antológiája – Harmincnégy arcképpel (s. 319-320). Budapest: Káldor Könyvkiadó Vállalat.
Pontoppidan, H. (1959). Szerencsés Péter (Lykke-Per). Budapest: Európa.
Pontoppidan, H. (1961). Az ígéret földje (Det forjættede Land). Budapest: Táncsics.
Pontoppidan H. (1965). Sasút (Ørneflugt). I: A. Martinkó, Gy. Hincz (red.), Elbeszélések a világirodalomból (s. 294-297). Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó.
Pontoppidan, H. (1966). A halottak országa (De Dødes Rige). Budapest: Európa.
Pontoppidan, H. (1970). A halottak országa. Részlet (De Dødes Rige. Uddrag). I: I. Bernáth (red.), Észak-európai népek irodalma. Válogatás az izlandi, faeröeri, norvég, svéd és dán irodalomból (s. 427–436). Budapest: Tankönyvkiadó Vállalat.
Pontoppidan, H. (1974). Szerencsés Péter (Lykke-Per). Bukarest: Kriterion.
HAJDUS ARTIKLER OM DANSK LITTERATUR I TIDSSKRIFTET NYUGAT (1908–1941)
Hajdu, H. (1929). Szerencsés Péter. Nyugat vol. 22, no. 5, 353–354.
Hajdu, H. (1931a). Az utolsó út. Nyugat, vol. 24, no. 7, 484–485 (en kort rapportage om Jeppe Aakjærs begravelse).
Hajdu, H. (1931b). A fekete madarak. Martin Andersen Nexö könyve H. Aschehoug & Co. Dansk Forlag Köbenhavn. Nyugat, vol. 24, no. 7, 483–484 (boganmeldelse om Martin Andersen Nexøs De sorte Fugle).
Hajdu, H. (1931c). Dán elbeszélők. Kner-kiadás. Nyugat vol. 24, no. 5, 345–346.
Hajdu, H. (1931d). Mands himmerig: Pontoppidan regénye, Nyugat vol. 24, no. 7, 482–483.
ØVRIGE HENVISNINGER
Alaksza, A. (1937). Újpest és Rákospalota irodalma, Magyar Szemle, nos. 9–12, 163–171.
Annus, I. (2012). Irodalmi kanonizáció, avagy történetek Svédországból. I: Skandinavisztikai füzetek = Papers in Scandinavian Studies, no. 9, 157–164.
B. & Gy., F. (1961) Az ígéret földje, Népszava, 05.08.1961, 2.
Bart, I., Klaudy, K. (1996). Translation, Translators and the Study of Translation in Hungary. I: Klaudy K., Lambert, J., Sohár A., Translation Studies in Hungary (s. 26–36). Budapest: Scholastica.
Bóka, L. (1965). Henrik Pontoppidan műhelye. In: Bóka, L. Könyvek, gondok: válogatott tanulmányok és jegyzetek (s. 328–338), Budapest: Gondolat.
Carit Andersen, P. (1951). Omkring Henrik Pontoppidan. I: S. Dahl (red.), Bogvennen. Aarbog for Bogkunst og Boghistorie, København: Fischers Forlag.
Dóczy, J. (1929). Szerencsés Péte,, Magyarság, 17.02.1929, 5–6.
Erki, E (1969). Az Élet és Irodalom látogatóban Hajdu Henriknél. Élet és Irodalom, vol. 9, no. 5, 12.
Falus, R (1966). A halottak országa, Népszabadság, 09.05.1966, 9.
Gergye, L. (1996). Pontoppidan Szerencsés Péteréről. Filológiai Közlöny, vol. 42, no. 1, 1–20.
Gergye, L. (2000). A melankólia mint létértelmezés (Pontoppidan: A halottak országa). Filológiai Közlöny, vol. 46, no. 3–4, 89–104.
Hajdu H. (1962). A skandináv irodalom szolgálatában, Nagyvilág, vol. 7, no. 12, 1853–1861.
Hegedűs, G. (1965). Észak tolmácsa. Hajdu Henrik 75 éves. Élet és irodalom, vol. 9, no. 52, 8.
Ibsen, H. (1991). Samlede verker, bd. I–II, Den norske Bokklubben.
Józan, I. (2009). Mű, fordítás, elmélet. Elmélkedések. Budapest: Balassi Kiadó.
Kállay, M. (1938). Henrik Pontoppidan a zsidókérdés első nagy regényirója. Napkelet, vol. 16, no. 6, 426–429.
Kardos, L. (1966). Pontoppidan és a Szerencsés Péter. I: K. L. Közel és távol: irodalmi tanulmányok (s. 101–122). Budapest: Magvető.
Kassák, L. (1929). Thora van Deken. Nyugat, vol. 22, no. 21, 560–561.
Kenyeres, Á. (red.) (1981). Magyar Életrajzi Lexikon, 3. bd, Budapest: Akadémiai, 281–282.
Lukács, G. v. (1913). Esztétikai kultúra: tanulmányok. Budapest: Athenaeum.
Lukács, G. v. (1967). Lukács György levele Hajdu Henrikhez, Nagyvilág, vol. 11, no. 2, 313–314.
Lukács, G. v. (1975). Az elvont idealizmus. In: L.,Gy. A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika. A regény elmélete: ifjúkori művek (s. 547–559). Budapest: Magvető.
Majthényi, Gy. (1932). Henrik Pontoppidan: Szerencsés Péter. Napkelet, vol. 8, no. 3, 281–286.
Markovits, Gy. (1980). Czakó Ambró elkobzott kiadványai a kurzus idején. Irodalomtörténet, vol. 62, no. 12, 501–512.
Miszoglád, G. (1977). A dán regény a XIX. Században. Filológiai Közlöny, vol. 23, no. 1, 75–86.
Nádass, J. (1930). A házasság válságának írói, Korunk, vol. 5, no. 5, 395–397.
Nádass, J. (1961). Az ígéret földje. Nagyvilág, vol. 6, no. 6., 1884.
Oláh, G. (2002) Naplók. Debrecen: Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója.
Pontoppidan, H. (1971). Lykke-Per, bd. I–II. København: Gyldendal.
Pontoppidan, H. (1979). Ørneflugt og andre krøniker. København: Gyldendal.
Radó, Gy (1966). A skandináv irodalmak magyar múzeumában. Jelenkor, vol. 11, no. 10, 972–974.
Révész, F. (1970). Hajdu Henrik 1890–1969. I: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve (Különlenyomat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyvéből, 1968, 1969) (s. 13–28). Budapest.
Romsics, I. (2005). Magyarország története a XX. században. Budapest: Osiris.
Szerb, A. (1980). A világirodalom története. Budapest: Magvető.
Tersánszky, J.J. (1932). Szerencsés Péter: Henrik Pontoppidan regénye. Nyugat, vol. 25, nos. 9–10, 591–592.
Ukendt forfatter (1967). A halottak országa. Korunk, vol. 26, no. 2, 277.
Ukendt forfatter (1927). A dán sajtó és a Nyugat. Ujság, 25.09.1927, 13.
Ukendt forfatter (1936). Irodalmi napló. Pesti Napló, 15.08.1936, 42.
Ukendt forfatter (1936). Művészet, irodalom. Népszava, 18.08.1936, 4.
Ukendt forfatter (1939). Interview med Henrik Hajdu. Aftenposten, 17.11.1939.
Ukendt forfatter (1957). Pillanatfelvétel Hajdu Henrikről. Élet és Irodalom, vol. 1, no. 23, 2.
Ungvári, T. (1984). A dán naturalizmus. I: U.,T. A modern irodalom válaszútjain (s. 53–59). Budapest: Gondolat.
Várnai, J.Sz., Mészáros, A.É. (2011). Fordítókalauz. Hogyan igazodjunk el az angol nyelvű jogi és európai uniós szövegek útvesztőjében? Budapest: Tinta.
Vekerdi, L. (1991). Csurka István: Új magyar önépítés. Életünk, vol. 29, no. 10, 866–880.
Vincze, L., Vincze, F. (1976). H. Pontoppidan: Szerencsés Péter. Elemzés. I: V.,L. og V.,F. Regényirodalom és pedagógia (s. 101–118). Budapest: Tankönyvkiadó.
Zolnai Gyula, (1933). Egy regényfordításról. Magyarosan – Nyelvművelő folyóirat, vol. 2, nos. 3–4, 31–37.
WEBSIDER (23.05.2017)
http://epa.oszk.hu/00000/00022/nyugat.htm
http://www.henrikpontoppidan.dk/text/seclit/secbreve/hajdu_henrik/1927_12_18.html
http://www.henrikpontoppidan.dk/text/seclit/secbreve/hajdu_henrik/1927_07_31.html
http://www.henrikpontoppidan.dk/text/kilder/breve/hajdu_henrik/1931_06_23.html
http://www.kongehuset.no/tildelinger.html?tid=87752&sek=27337&q=&type=&aarstall=1967