Abstrakt
Ewolucja węgierskiej koncepcji narodu jest naznaczona stopniowym przejściem od luźnej tożsamości politycznej i kulturowej, skupionej wokół monarchii i państwa, do bardziej etnicznie zdefiniowanej i językowo naznaczonej koncepcji narodu. W szczególności wiek XIX i XX odegrały kluczową rolę w definiowaniu węgierskiego nacjonalizmu, ze znacznym naciskiem na język węgierski, integralność terytorialną i suwerenność narodową. Obecnie naród węgierski jest definiowany zarówno przez silne poczucie ciągłości historycznej, jak i zaangażowanie w określony zestaw wartości kulturowych i politycznych, ale napięcie między nacjonalizmem a integracją europejską nadal kształtuje jego ewoluującą tożsamość. Rząd Orbána, szczególnie po 2010 r., opowiadał się za wizją „chrześcijańskich Węgier”, rozwijał kontakty z mniejszością węgierską w krajach sąsiednich i podkreślał zachowanie narodowych wartości i kultury w kontekście europejskim. Podczas gdy Orbán, pragmatycznie popiera członkostwo w UE, jego rząd jednocześnie krytykował instytucje UE za to, co określano jako nadmierne wkraczanie w wewnętrzne sprawy Węgier.
Bibliografia
Ablonczy B., Bárdi N. (2010), Határon túli magyarok: mérleg, esély, jövő, w: Határon túli magyarok a 21. században, red. Bitskey Botond, KEH, Budapest.
Antall J. (2008), On the Eve of the Election, w: József Antall – Prime Minister of Hungary. Selected Speeches and Interviews (1989–1993), red. Géza Jeszenszky, József Antall Foundation, Budapest.
Bárdi N. (2000), Cleavages in cross-border magyar minority politics, Regio, 1.
Bárdi N. (2004), Tény és való. A budapesti kormányzatok és a határon túli magyarság kapcsolattörténete, Kalligram, Pozsony.
Bárdi N. (2008), A magyar-magyar párbeszéd keresése, “Pro minoritate”, nr 2, s. 12–13.
Bárdi N. (2012), Túl a kásahegyen, http://erdelyiriport.ro/interju/tul-a-kasahegyen.
Bárdi N. (2013), Different Images of the Future of the Hungarian Communities in Neighbouring Countries, 1989–2012, “European Review”, 21/4. DOI: https://doi.org/10.1017/S1062798713000525
Bárdi N. (2013), Magyarország és a kisebbségi magyar közösségek 1989 után, “METSZETEK-Társadalomtudományi Folyóirat”, nr 2–3.
Bárdi N. (2017), Álságos állítások a magyar etnopolitikában. A külhoni magyarok és a budapesti kormányzatok magyarságpolitikája, w: Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon, red. Jakab András, Urbán László, Osiris, Budapest.
Bárdi N., Éger Gy. (2000), Válogatás a határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek dokumentumaiból 1989–1999, Teleki László Alapítvány, Budapest.
Bátory A. (2009), Kin‐state identity in the European context: Citizenship, nationalism and constitutionalism in Hungary, “Nations and Nationalism”, 16(1). DOI: https://doi.org/10.1111/j.1469-8129.2010.00433.x
Csergő Zs., Goldgeier J. (2005), The European Union, the Post-Communist World and the Shaping of the National Agendas, http://aei.pitt.edu/id/eprint/3004, s. 4–8.
Demers B. (2024), Hungarian Nationalism in Orbán’s Era: The Case of Martfű, “Nationalities Papers”, Published online, s. 1–16. DOI: https://doi.org/10.1017/nps.2024.78
Duray M. (2000), Az egyetlen demokratikus kibontakozási lehetőség az önkormányzatok megerősödése, w idem, Változások küszöbén, Budapeszt.
Duray M. (2000), Az egyetlen demokratikus kibontakozási lehetőség az önkormányzatok megerősödése in Miklós Duray, Változások küszöbén, Osiris Kiadó, Budapest.
Duray M. (2016), Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963–2015, I. kötet, RETÖRKI könyvek, Lakitelek, 14/1.
Egedy G. (2013), Conservatism and Nation Models in Hungary, “Hungarian Review”, 3.
Egry G. (2010), Otthonosság és idegenség identitáspolitika és nemzetfelfogás Magyarországon a rendszerváltás óta (Being at Home and Feeling Like a Stranger. Identity Politics and Nation Concepts in Hungary since the Change of Regime), Napvilág Kiadó, Budapest.
Egyed I. (1943), A mi alkotmányunk, Magyar Szemle Társaság, Budapest.
Elhangzott a Kossuth Rádió “Szülőföld határok nélkül” című műsorában. Duray Miklóssal Hajákné Szabó Mária beszélgetett, Reggeli Sajtófigyelő, 2007, július – Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya, 27.07.2007.
Erdődy G. (2011), Tradicionális történelmi identitás – modern politikai eszmerendszer. Antall József kereszténydemokrata politikai filozófiája és annak nemzeti történelmi beágyazottsága, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Europe’s Big Problem Is Brusselsism, the Stealthy Withdrawal of Powers from the Nation States’ (2016), “Abouthungary,” January 14, 2016, Accessed September 5, 2024. https://abouthungary.hu/speeches-and-remarks/.
Feischmidt M. (2014), Nemzetdiskurzusok a mindennapokban és a nacionalizmus populáris kultúrája, w: Nemzet a mindennapokban: Az újnacionalizmus populáris kultúrája, red. M. Feischmidt, R. Glózer, Z. Ilyés, s. 7–48, Hungary: L’Harmattan, Budapest.
Fowler B. (2004), Concentrated orange: Fidesz and the remaking of the Hungarian centre-right, 1994–2002, “Journal of Communist Studies and Transition Politics”, 20(3). DOI: https://doi.org/10.1080/1352327042000260814
Fox J., Vermeersch P. (2010), Backdoor Nationalism, “European Journal of Sociology”, 51(2). DOI: https://doi.org/10.1017/S0003975610000159
Halász I. (2013), A magyar politikai közösség jogi újragondolása 2012 után – kiindulópontok, eszközök, dilemmák és veszélyek’ (The Legal Redefinition of the Hungarian Political Community after 2012 – starting points, methods, dilemmas, and dangers), “Kisebbségkutatás”, 3.
Hungary Celebrates Day of National Cohesion (2023), https://hungarytoday.hu/hungary-celebrates-day-of-national-cohesion/.
Juhász A. (2014), Announcing the “illiberal state”, Heinrich Böll Foundation, https://www.boell.de/en/2014/08/21/announicing-illiberal-state.
Kántor Z. (2006), The Concept of Nation in the Central and East European “Status Laws”, w: The Hungarian Status Law: Nation Building and/or Minority Protection, red. Z. Kántor i in., “Slavic Eurasian Studies”, no. 9, Sapporo.
Kántor Z. (2006), The Status Law Syndrome and Regional/National Identity: Hungary, Hungarians in Romania, and Romania, w: Ieda Osemu, Reconstruction and interaction of Slavic Eurasia and its neighboring worlds, Sapporo, “Slavic Eurasian Studies”, https://src-h.slav.hokudai.ac.jp/coe21/publish/no10_ses/06_kantor.pdf, s. 157–159.
Kiss B. (2017), A jobbközép politikai közösség kommunikációja, 1997–2006, w: A polarizáció évei. Politikai kommunikáció magyarországon, 1997–2006, pod red. Kiss Balázs, MTA TK, Budapest.
Kiss T. (2016), Unrelieved ethnic hegemony but increasing transnationalism? Romanian public perceptions of Transylvanian Hungarian ethno-political claims and Hungarian kinstate policies, “The Tom Lantos Institute Yearbook of Human Rights and Identity”, s. 18–19.
Körtvélyesi Zs. (2020), Nation, Nationality, and National Identity: Uses, Misuses, and the Hungarian Case of External Ethnic Citizenship, “International Journal for the Semiotics of Law”, 33, s. 771–798. DOI: https://doi.org/10.1007/s11196-020-09731-8
Ladányi J., Szelényi I. (2004), Roma etnicitás és társadalmi kirekesztettség, w: Nemzet a társadalomban, pod red. Csilli Fedinec, Budapest.
Marosán Gy. (2016), A Kárpát medencei hegemónia délibabja (The mirage of Carpathian Basin hegemony), Heti világgázdaság 13 March, https://hvg.hu/.
Mérő K., Dóra P. (2017), Bankunió és banknacionalizmus. A magyar eset kelet-közép-európai kontextusban, “Politikatudományi Szemle”, 26(1).
Mureșan M. (1996), A ‘Historical Reconciliation.’ The Romanian-Hungarian Treaty of 1996, “Acta Musei Napocensis” 56(II), s. 163–179. DOI: https://doi.org/10.54145/ActaMN.56.09
Nagy B. (2003), A szuverén határai, “Fundamentum”, nr 2.
Németh Zs. (2002), Magyar kibontakozás, Püski, Budapest.
Nemzeti hitvallás (2011), Magyaror szág Alaptörvénye, https://cdn.kormany.hu/uploads/sheets/a/a1/a19/a19322ac3abc563dbd1eb6b332d72b3.pdf, 12.03.2025.
Nemzeti identitás – egység vagy sokszínűség (2013), Friedrich Ebert Stiftung, https://https://www.policysolutions.hu/userfiles/elemzes/18/nemzeti_identitas_egyseg_vagy_sokszinuseg.pdf, 22.03.2025.
Nemzettudat, identitáspolitika és nemzetpolitika a mai Magyarországon (2019), Friedrich-Ebert-Stiftung, Political Capital, https://politicalcapital.hu/pc-admin/source/documents/FES_Tanulmany_Identitas_191211.pdf.
Orbán Viktor beszéde a XXVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (2019), https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-beszede-a-xxviii-balvanyosi-nyari-szabadegyetemes-diaktaborban.
Orbán Viktor: korszakváltás kell a sikeres nemzeti politikához! (2011), https://www.dehir.hu/belfold/orban-viktor-korszakvaltas-kell/2011/07/23/, 12.03.2015.
Pozsony és Belgrád fenntartásait hangoztatja – Nyilatkozatok a magyar-magyar csúcsról, Népszava, 8 sierpnia 1996 r.
Romsics I. (1996), (ed.), Nemzeti traumánk: Trianon in Romsics (ed.), Helyunk ès sorsunk a Duna-medencèben, Osiris, Budapest.
Romsics I. (1998), Trianon és a magyar politikai gondolkodás, 1920–1953: tanulmányok, Osiris, Budapest.
Schmidt-Schweizer A. (2007), Politische Geschichte Ungarns von 1985 bis 2002: von der liberalisierten Einparteienherrschaft zur Demokratie in der Konsolidierungsphase, Südosteuropäische Arbeiten (132) München.
Smuk P. (2015), The Concept of the Nation in the Fundamental Law of Hungary, “Politeja”, 12(8 (31/2)). DOI: https://doi.org/10.12797/Politeja.12.2015.31_2.07
Sólyom László beszéde a Nemzeti Összetartozás Napján az Országgyűlésben (2010), https://felvidek.ma/2010/06/06/solyom-laszlo-beszede-a-nemzeti-osszetartozas-napjan-az-orszaggyulesben/, 24.03.2025.
Sütő A. (1977), Engedjétek hozzám jönni a szavakat, Kriterion Könyvkiadó, Budapest.
Szabó I. (2006), Nemzeti tematika és politikai szocializáció A politika szerepe az identitások formálódásában Magyarországon 1867–2006, Praca doktorska z 2006 r.
Szabó I. (2007), A nemzet fogalmi konstrukciója a Fidesz diskurzusaiban 1998 és 2006 között, “Politikatudomanyi Szemle”, XVI/3.
Szarka L. (1998), Duna-táji dilemmák. Nemzeti kisebbségek – kisebbségi politika a 20. századi Kelet-Közép-Európában, Ister, Budapest.
Szarka L. (2002), Szerződéses nemzet, w: A státustörvény. Dokumentumok, tanulmányok, publicisztika, red. Z. Kántor, Teleki László Intézet, Budapest.
Szarka L. (2008), Menšinovy politicky pluralizmus a budovanie komunitnej identity madaarskej menšiny. Činnošt madardskych strán na slovensku v rokoch 1989–1998, w: Maďari na Slovensku (1989–2004). Súhrnná správa. Od zmeny režimu po vstup do Európskej Unie, red. J. Fazekas, P. Hunčik Péter, Somorja-Dunaszerdahely.
Szarka L. (2010), A kisebbségek helye a magyar nemzetfogalomban a 21. század elején, https://kisebbsegkutato.tk.hun-ren.hu/uploads/files/archive/200.pdf.
Szarka L. (2013), Korszerű magyar nemzetfogalom, http://www.mtaki.hu/docs/kulkapcsolati_strategia/kulkapcsolati_strategia_nemzetfogalom.pdf.
Szarka L., Vizi B., Majtényi B., Kántor Z. (2007), Nemzetfogalmak és etnopolitikai modellek Kelet-Közép-Európában, Gondolat Kiadó, Budapest.
Székely L. (2014), A magyarországi 15–29 évesek nemzeti identitása, w: Magyar identitás határon innen és túl, red. L. Székely, Új Ifjúsági Szemle Alapítvány, Budapest.
Tátrai P., Molnár J., Molnár D. I., Kovály K., Erõss Á., Ferenc V., Rákóczi K. (2018), A migrációs folyamatok hatása a kárpátaljai magyarok számának alakulására, “Metszetek, Társadalomtudományi Folyóirat”, 7/1. DOI: https://doi.org/10.18392/metsz/2018/1/1
Tett a nemzetéért (Lőrincz Csaba – A mérték) (2010), https://mandiner.blog.hu/2010/08/05/tett_a_nemzeteert_lorincz_csaba_a_mertek, 12.03.2025.
Tőkés László: az egységesülés felé tart a nemzet, Kisebbségi Sajtófókusz, 2014 május – Civitas Europica Centralis, 15.05.2014.
Tőzsér A. (2020), A Kárpát-medencei magyar lakosság identitásának jellemzôi, “Polgári Szemle”, 16, nr 4–6. DOI: https://doi.org/10.24307/psz.2020.1025
Ungváry K. (2014), Hungary and the European Union 1989–2014 – a Success Story?, https://eu.boell.org/en/2014/10/28/hungary-and-european-union-1989-2014-success-story.
Vádak és Tények. Egy óra Duray MIiklóssal (1993), “Vasárnap – családi magazin”, január–június (26. évfolyam, 1-22. szám), 6.06.1993, nr 22.
Licencja
Prawa autorskie (c) 2025 Tadeusz Kopyś
Utwór dostępny jest na licencji Creative Commons Uznanie autorstwa – Na tych samych warunkach 4.0 Miedzynarodowe.