Losy kobiet po Deklaracji Równości Płci. Przestrzenie i możliwości w cieniu ideologii Partii Węgierskiej
PDF (English)

Słowa kluczowe

elity akademickie
równość
nierówności
ideologia
edukacja
druga połowa XX wieku
polityka naukowa

Jak cytować

Takács, I. (2021). Losy kobiet po Deklaracji Równości Płci. Przestrzenie i możliwości w cieniu ideologii Partii Węgierskiej. Pedagogika Społeczna Nova, 1(2), 79–98. https://doi.org/10.14746/psn.2021.2.05

Abstrakt

The paper is part of a qualitative research project executed in 2017 and 2018, within the scope of which I have recorded semi-structured interviews with 11 female academics and 21 female doctors of science (DSc). I am attempting a comprehensive introduction of how historical changes in the second part of the 20th century affected the women’s and science policies, the educational and employment as well as family support system in Hungary, i.e. how the world presenting contradictory ideological and practical conditions due to the interrupted development of the middle class affected the structure of social roles. By quoting certain parts of the interviews, I intend to demonstrate the exact brand new and traditional issues female scientists have/could have faced during the era of state socialism.

https://doi.org/10.14746/psn.2021.2.05
PDF (English)

Bibliografia

évi XX. törvény – A Magyar Népköztársaság Alkotmánya, http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/dokument/1949.evi3.html [accessed: 02.05.2020].

Acsády J., Államszocializmus – nők – ellenzékiség, „Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat” 2018, 8(1), 1–15, https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/33836 [accessed: 07.05.2020].

Acsády J., „Megtettük-e azt, amit az eszményeink szerint meg kellett volna, hogy tegyünk?” Az államszocializmus demokratikus ellenzékének elmaradt nőemancipációreflexióiról, „Socio.hu: Társadalomtudományi Szemle” 2016, 2, 173–197.

Aczél Zs., Üzemi óvodák 1945 és 1975 között, „Iskolakultúra” 2012, 22(5), 37–55.

Adamik M., A gondoskodás ökonómiája az államszocializmusban. A gyes-diskurzus avagy a szocialista modernizáció válasza a nemek közötti egyenlőség kihívására, [in:] Bevezetés a szociálpolitika nem szerinti értelmezésébe – „Gendering Social Policy”, Budapest 2012, http://docplayer.hu/28102966-Bevezetes-a-szocialpolitika-nem-szerinti-ertelmezesebe-gendering-social-policy.html [accessed: 06.15.2020].

Asztalos-Morell I., A mérnöknő: Felszabadított nő vagy pártretorikai fegyelmezőeszköz a személyi kultusz Magyarországán, „Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat” 2018, 2(8), 140–173, http://epa.oszk.hu/03400/03462/00017/pdf/EPA03462_tarsadalmi_2018_02_140-173. pdf [accessed: 06.07.2020].

Faragó P., Nők a tudományban. A tudós nők helyzete Magyarországon a 20. században, [in:] M. Ba- logh, S. Nagy Katalin (eds.), Asszonysorsok a 20. században, Budapest 2000, 25–33.

Ferge Zs., Változik-e manapság a nők helyzete Magyarországon?, „Létünk” 1982, 5, 883–907.

Kövér G., Gyáni G., Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig, Budapest 2006.

Lamm V., Nagy B., 2019 ismét a „nők éve” az Akadémián. Törekvések a nők tudományos pályafutásának támogatására, „Magyar Tudomány” 2019, 180(11), 1649–1665.

Makay Zs., 50 éve vezették be a gyermekgondozási segélyt (GYES), „Korfa: Népesedési Hírlevél” 2017, 17(3), 1–4.

Nagy B., Karrier női módra, [in:] K. Lévai, I. Tóth (eds.) Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről, Budapest 1997, 37.

Neményi M., Család és családpolitika, „Szociológiai Szemle” 2003, 1, 3–27.

Neményi M., Kende A., ,Anyák és lányok, „Replika” 1999, 35(3), 117–141.

Neményi M., Takács J., Családfenntartó anyák munka-magánélet harmonizációs kísérletei Magyarországon, [in:] B. Nagy, Zs. Géring, G. Király (eds.), Dilemmák és stratégiák a család és munka összehangolásában, Budapest 2018, 355–380.

Schadt M., Ellentmondásos szerepelvárások, nők az államszocializmusban, „Acta Sociologica” 2005, 1, 61–75.

Schadt M., „Feltörekvő dolgozó nő” – Nők az ötvenes években, Pécs 2003.

Valuch T., A magyar művelődés 1948 után, [in:] L. Kósa (ed.), Magyar művelődéstörténet, Budapest 1998.

Valuch T., Magyar hétköznapok. Fejezetek a mindennapi élet történetéből a második világháborútól az ezredfordulóig, Budapest 2013.

Valuch T., „Ne szólj szám...”. A politikai részvétel és a politikai aktivitás néhány sajátossága az ezredforduló Magyarországán, „Metszetek: Társadalomtudományi Folyóirat" 2013, 2–3. Zimmermann S., A társadalmi-nemi (gender-) rezsim és küzdelem a magyar államszocializmusban, „Eszmélet” 2012, 24(96), 103–131.