"Ormiańskie nagrobki." Poezja Sándora Kányádiego wobec transformacji
PDF
EPUB
MOBI

Słowa kluczowe

Siedmiogród
Sándor Kányádi
literatura węgierska po 1989 roku
Ormianie
mniejszości narodowe

Jak cytować

Piotrowiak-Junkiert, K. (2014). "Ormiańskie nagrobki." Poezja Sándora Kányádiego wobec transformacji. Porównania, 15, 281–294. https://doi.org/10.14746/p.2014.15.10916

Abstrakt

Artykuł został poświęcony potransformacyjnej poezji jednego znajważniejszych twórców węgierskich w Siedmiogrodzie, Sándorowi Kányádiemu. Autorka analizuje sytuację polityczną dyktatury komunistycznej w Rumunii wobec pisarzy węgierskich i odwilż kulturalną w latach 1989/90. Tekst został oparty na analizie wiersza Ormiańskie nagrobki z tomu Grzywa
i czaszka, w którym dotychczasowa poetyka idylliczna została zastąpiona poetyką gorzkiej świadomości zmieniającego się świata. W interpretacji wiersza skupiono się na wykazaniu znaczenia takich pojęć jak „krajobraz siedmiogrodzki”, zanikanie pamięci o mniejszościach narodowych, „ojcowizna” w poezji S. Kányádiego.

https://doi.org/10.14746/p.2014.15.10916
PDF
EPUB
MOBI

Bibliografia

Kányádi Sándor, Sörény és koponya. W: Új versek. Budapest 2011, s. 410–411.

Pécsi Györgyi, Kányádi Sándor. Pozsony 2003.

Aranykorszak? A Ceauşescu-rendszer magyarságpolitikája. Red. i posłowie Z. C. Novák. Csíkszereda 2011.

Ekler Andrea, „a vers értelme az élet értelme”. Kányádi Sándor lírája az 1989–1990 után. „Bárka” 2009, nr 1, s. 21.

Ködöböcz Gábor, Hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében: a poétikai módosulások természete a daloktól a „szövegekig”. Debrecen. 2002.

Bertha Zoltán, Fekete-piros versek költője – Kányádi Sándor. Budapest 2006.

Murvai Olga, Vers-rekviem. Kismonográfia Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című poémájáról. Kolozsvár. 2005.

Głowiński Michał, Kostkiewiczowa Teresa, Okopień- -Sławińska Aleksandra, Słownik terminów literackich. Red. J. Sławiński. Wrocław–Warszawa–Kraków, Zakłda Narodowy im. Ossolińskich 1976, s. 141 [Hasło: gazela].

Pomogáts Béla, Transylwanizm i europejskości. Przeł. J. Jastrzębska. „Literatura na Świecie” 1998, nr 9, s. 132–138.

Zacin M., Znaczenie Siedmiogrodu w literaturze rumuńskiej, „Literatura na Świecie” 1998, nr 9, s. 108.

Blaga Lucian, Przestrzeń pasterska. Przeł. I. Kania. „Literatura na Świecie” 1998, nr 9, s. 88.

Szilvester László Szilárd, „Kerubok, sehol, a kapuk szélesre tárva…”. Erdélyiség-kép a rendszerváltás utáni erdélyi költészetben. „Híd” 2012, nr 4, s. 69.

Kányádi Sándor, Virágzik a cseresznyefa. Versek. Bukarest 1955.

Kányádi Sándor, Sirálytánc. Versek. Bukarest 1957.

Kányádi Sándor, Harmat a csillagon. Versek. Bukarest 1964.

Kányádi Sándor, Kikapcsolódás. Versek. Bukarest 1966.

Kányádi Sándor, Függőleges lovak. Versek. Bukarest 1968.

Kányádi Sándor, Fától fáig. Versek 1955–1970. Bukarest 1970.

Kányádi Sándor legszebb versei. Vál., bev.: Katona Ádám. Bukarest 1974.

Kányádi Sándor, Szürkület. Versek 1970–1977. Bukarest. 1978.

Kányádi Sándor, Fekete-piros versek. Válogatott versek. Bp. 1979.

Kányádi Sándor, Sörény és koponya. Versek. Debrecen 1989.

Kányádi Sándor, Vannak vidékek. Válogatott versek. Kolozsvár 1992.

Kányádi Sándor, Valaki jár a fák hegyén. K. S. egyberostált versei. Válogatott versek. Budapest 1997.

Kányádi Sándor, Válogatott versek. Budapest 1997.

Kányádi Sándor, Válogatott versei. Vál.: Tarján Tamás. Budapest 2000.

Kányádi Sándor, Felemás őszi versek. Versek. Pécs 2002.

Kányádi Sándor, Szürke szonettek. Versek. Ill.: Haller József. Csíkszereda 2002.

Kányádi Sándor, Dél keresztje alatt. Versek. Ill.: Gaál András. Csíkszereda 2003.

Kányádi Sándor, Ünnepek háza. Két dráma és egy tévé-ballada. Budpest 2004. Magyar Napló.

Kányádi Sándor, Noé bárkája felé. Vál.: Kovács András Ferenc. Ill. Deák Ferenc. Csíkszereda 2004. Pallas-Akadémiai.

Kányádi Sándor, Tűnődés csillagok alatt. Egyberostált versek és műfordítások I. Szerk.: Tarján Tamás. Bp 2007. Helikon.

Kányádi Sándor, Isten háta mögött. Egyberostált versek és műfordítások II. Szerk.: Tarján Tamás. Budapest 2008.

Kányádi Sándor válogatott versei. Válogatás és utószó: Bertha Zoltán. Budapest 2004.

Éjfél utáni nyelv. Egyberostált versek és műfordítások III. Szerk.: Tarján Tamás. Budapest 2008.