THE WRITING OF THE SHOAH IN HUNGARIAN LITERATURE AFTER 1989. THE CASE OF MIHÁLY KORNIS (APPLICATION)

Main Article Content

Kinga Piotrowiak-Junkiert

Abstract

In the first part of the article the author presents a few crucial cultural and political events, which have an association with the situation of Jews after the breakthrough of 1989. The subject of the article is the story entitled Application by Mihály Kornis from his book You live at last (Végre élsz). The writer belongs to the active Jewish authors. They have created a new canon of Hungarian literature. Kornis, who was aware of the situation and condition of Jews and their history in Hungary, breaks specific stereotypes of typical writing about Shoah. As a result of the De-Tabooisation concept he successfully creates a unique and original testimony of Jews’ fate.

Downloads

Download data is not yet available.

Article Details

How to Cite
Piotrowiak-Junkiert, K. (2014). THE WRITING OF THE SHOAH IN HUNGARIAN LITERATURE AFTER 1989. THE CASE OF MIHÁLY KORNIS (APPLICATION). Porównania, 14, 83-98. https://doi.org/10.14746/p.2014.14.10953
Section
Articles

References

  1. Komoróczy Géza, A zsidók története Magyarországon. Pozsony 2012.
  2. Szamuely Tibor válogatott cikkei: 1908–1915. Budapest 1969.
  3. Összegyűjtött írások és beszédek. Budapest 1975.
  4. Kertész Imre, Mentés másként. Feljegyzések 2001–2003. Budapest 2011, s. 5.
  5. Istóczy Győző országgyűlési beszédei, indítványai és törvényjavaslatai 1872–1896. Budapest 1904.
  6. A Magyar Antiszemita Párt megsemmisítése s ennek következményei. Budapest 1906.
  7. Istóczy Győző országgyűlési beszéde a zsidókérdésről. Budapest 1942.
  8. Gyurgyák János, w: Idem, Zsidőkérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet. Budapeszt 2001, s. 600.
  9. Bibó István, Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. W: Válogatott tanulmányok. Budapest 1986.
  10. Bibó István, Eseje polityczne. Przełożył, opracował i wstępem opatrzył J. Snopek. Kraków, Universitas 2012.
  11. Szabó Győri Róbert, A kommunizmus és a zsidóság az 1945 utáni Magyarországon. Budapest 2009, s. 340–356.
  12. Ungvári Tamás, Ahasverus és Shylock. A „zsidókérdés” Magyarországon. Budapest 1999.
  13. Kertész Imre, Dossier K. Przeł. E. Sobolewska. Warszawa, W.A.B. 2008, s. 97.
  14. Kőbányai János, A Holokauszt mint narratíva. W: A magyar-zsidó irodalom története. Kivirágzás és kiszántás. Budapest 2012, s. 261.
  15. Kőbányai János, Holokauszt mint elbeszélés. A hazugság helye. Budapest 2005.
  16. Kőbányai János, Az apokalipszis képköltője. Imre Ámos. Budapest 2005.
  17. Czapliński Przemysław, Zagłada jako wyzwanie dla refleksji o literaturze, „Teksty Drugie” 2004, nr 5, s. 15.
  18. Easthope Anthony, Holocaust i niemożność przedstawienia, „Res Publica Nowa” 1997, nr 11.
  19. Rykner Arnaud, Holocaust – nikczemność (nie)przedstawiana. Przeł. B. Forsztęga, „Dialog” 2001, nr 7.
  20. Janion Maria, Nie wiem. W: Żyjąc tracimy życie. Niepokojące tematy egzystencji. Warszawa, W.A.B. 2001, s. 397.
  21. Németh Gábor , Zsidó vagy? Pozsony 2004.
  22. Szántó Gábor T., Lágermikulás. Elbeszélesek. Budapest 2004.
  23. Schein Gábor, Lázár. Pécs 2004.
  24. Heller Ágnes, Zsidótalanítás a magyar zsidó irodalomban. W: Pikareszk Auschwitz árnyékában. Budapest 2003, s. 12–13.
  25. „Az író nem tűr tovább: A kultúra hirtelen elhalgat”. Interjú Kornis Mihállyal. „168 Óra” 1992.06.02, s. 8–9.
  26. Kornis Mihály, Kérvény. W: Végre élsz. Budapest 2006, s. 225.
  27. Kornis Mihály, Podanie. Przeł. K. Piotrowiak-Junkiert. W: http://www.jozsefattilakor.hu/index.php?submenu=rendezvenyek&id=1064&details=1&cat=4 (data dostępu: 17.09.2013).
  28. Głowiński Michał, Ironia jako akt komunikacyjny. W: Ironia. Red. M. Głowiński. Gdańsk, słowo/ obraz terytoria 2002, s. 9.
  29. Pályi András, Kornis Mihály. Végre élsz. „Jelenkor” 1981, nr 12, s. 1151–1152.