VARIANTS OF GEOCULTURAL NARRATION (MUSEALISATION PRACTICES – POSTMONARCHICAL PATTERNS OF SPEECH)
PDF (Język Polski)
EPUB (Język Polski)
MOBI (Język Polski)

Keywords

geocultural narrative
space
ethno-political conflicts
cultural region
identity

How to Cite

Farago, K. (2012). VARIANTS OF GEOCULTURAL NARRATION (MUSEALISATION PRACTICES – POSTMONARCHICAL PATTERNS OF SPEECH). Porównania, 11, 15–29. https://doi.org/10.14746/p.2012.11.11169

Abstract

The possibilities of geocultural narratology should be considered between research trends which strengthen fictional conceptions. Such trends enable looking at culture mostly by means of spatial terminology but thanks to that questions on the historical location can be formulated but also the attention can be focused on the time dimensions of the ‘geo’ part in culture. It is a principal question on the particular attributes which signalize, even in spite of the narrational differentiation in languages and ethnicity, that they belong to the same cultural space and that their “points of view are mutual” and that only in them the divideddividing traces of the repeatedly updating system are signalized. The analyses of places in the poetics of prose within geocultural narratology are linked with the interpretations of relations: with the space, area, surrounding, territory, border; they investigate the separation of places from culture which are different manipulations of the notions of stability instead of changeability, the idea of “never-ceasing transformation”, changing factors, the dislocated and nonfunctioning structure of being, the significance of objects, the paradox of experiencing the similarities that appear in the differences. 

https://doi.org/10.14746/p.2012.11.11169
PDF (Język Polski)
EPUB (Język Polski)
MOBI (Język Polski)

References

Assmann Jan, A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrában. Budapest 1999.

Assmann Jan, Pamięć kulturowa: pismo, zapamiętywanie, polityczna tożsamość w cywilizacjach starożytnych. Przeł. A. Kryczyńska-Pham. Wstęp i redakcja naukowa R. Traba. Warszawa, Wydawnictwo UW 2008.

Mitchell W. J. T., Birodalmi táj. Tézisek a tájképről. „Cafe Babel” 1991, nr 1, s. 30.

Vielikić Dragan, Dosije Domaševski. Beograd, Stubovi kulture 2003.

Vielikić Dragan, Domaszewsky-dosszié. Przeł. A. Bognár. Budapest 2006.

Woldan Alois, Német kölcsönzések mint a cs. és kir. Monarchia kulturájának univerzáliái, [w zbiorze:], „Azok a szép (?) napok”. Tanulmányok a Monarchia irodalmairól. Red. I. Fired, Z. Kelemen. Szeged 1996, s. 87.

Ugrešić Dubravka, Ministerstwo bólu. Przeł. D. J. Ćirlić. Wołowiec, Czarne 2006, s. 71–72.

Végela Laszló, Lemondás és megmaradás. Esszék. Cerépfalvi, Budapest 1992.

Végela Laszló, Peremvidéki élet. Esszék. Újvidék 2000.

Végela Laszló, Exterritórium. Ezredvégi jelenetek. Pécs 2000.

Végela Laszló, Hontalan esszék (1981–2001). Pécs 2003.

Tolnai Otto, Poeta ze smalcu. Powieść z wywiadu radiowego. Pyta Lajos Parti Nagy. Przeł. A. Górecka. Warszawa, PIW 2012, s. 99.

Groys Boris, A muzeális múzsa története és logikája. „Vulgó” 1991, nr 1, s. 207.

Przyłębski Andrzej, Gadamer. Warszawa, Wiedza Powszechna 2006, s. 248–271.

Heidegger Martin, Drogi lasu. Przeł. J. Gierasimuk. Warszawa, Aletheia 1997, s. 30–31.

Vasagyi Mária, Silentium album. Újvidék 2002.

Bence Erika, Föld felett, ég alatt, w: „Ibolya utca”. Novellák. Újvidék 2001, s. 8.

Láng Zsolt, Szabolcsi Borbála Heti rendje. „Itthonnév”, Kolozsvár 2005, s. 49.

Ugrešić Dubravka, A jugó mitológia lexikona. (A nostalgia az agy szubverziv tevékenysége). „Magyar Lettre Internationale” 2005, z. 58, s. 13–14.

Petrinović Franja, A szimmetria utolsó tolmácsa. Részlet a regényből. Ford. Gyuráki Sarolta. „Híd” 2008, nr 5, s. 51–70.

Danto Arthur C., Az absztrakt expresszionista kólásüveg, w: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészet? Budapest 1977, s. 178.

Iser Wolfgang, Az értelmezés világa. Budapest 2004, s. 67.

Miler Deniel, Artefakti i značenje predmeta. „Treči program” 2005, nr 125/126, s. 248–273.