Eine Fallstudie über die regionalen Unterschiede der ungarischen Schülerleistungen

Main Article Content

Abstrakt

The sociocultural and socioeconomic background of pupils is a determinant for their learning process and it has an effect on their learning success and on how easily pupils are able to master the requirements set by school curricula and how they perform on different measuring tasks. This is the reason why we compare in our paper the reading and mathematics results of the National Competence Measurement 2013 with the English and German language results of the secondary school-leaving exams in foreign languages regarding the same pupils. We analyse the data using the SPSS program and we present the results using the MapInfo program. We examine the effects of pupils’ social background, the interactions of different subjects and their regional projections as well. The pupils’ achievements show the same pattern as the development patterns of different geographical areas in Hungary.

Downloads

Download data is not yet available.

Article Details

Jak cytować
HEGEDŰS, R., & SEBESTYÉN, K. (2019). Eine Fallstudie über die regionalen Unterschiede der ungarischen Schülerleistungen. Glottodidactica. An International Journal of Applied Linguistics, 46(2), 56 - 74. https://doi.org/10.14746/gl.2019.46.2.04
Dział
Artykuły

Bibliografia

  1. Arató, F. / Varga, A. (2004). Együttműködés az együttnevelésért. Educatio, 13 (3), 503–508.
  2. Artelt, C. / Schiefele, U. / Schneider, W. / Stanat, P. (2002). Leseleistungen deutscher Schülerinnen und Schüler im internationalen Vergleich (PISA). Zeitschrift für Erziehungswissenschaft, 5 (1), 6–27.
  3. Balázsi, I. / Horváth, Zs. (2010). A közoktatás minősége és eredményessége. In: É. Balázs / M. Kocsis / I. Varga (Hrsg.), Jelentés a magyar közoktatásról 2010 (S. 325–632). Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
  4. Baranyi, B. / Kanalas, I. / Kiss, A. (2006). Perifériatérségek Magyarországon. In: I. Kanalas / A. Kiss (Hrsg.), Perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (S. 210–233). Kecskemét: MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet.
  5. Benito, R. / Alegre, M. A. / Gonzàlez-Balletbò, I. (2014). School segregation and its effects on educational equality and efficiency in 16 OECD comprehensive school systems. Comparative Education Review, 58 (1), 104–134.
  6. Bernstein, B. B. (2003). Class, codes and control. London: Routledge.
  7. Bourdieu, P. (1983). Ökonomisches Kapitel, kulturelles Kapital, soziales Kapital. In: R. Kreckel (Hrsg.), Soziale Ungleichheiten (S. 183–198). Göttingen: o. H.
  8. Coleman, J. S. / Campbell, E. Q. / Hobson, C. J. / McPartland, J. / Mood, A. M. / Weinfeld, F. D. / York, R. L. (1966). Equality of educational opportunity. Washington: U. S. Government Printing Office.
  9. Csapó, B. (2001). A nyelvtanulást és a nyelvtudást befolyásoló tényezők. Iskolakultúra, 11 (8), 25–35.
  10. Csapó, B. / Molnár, Gy. / Kinyó, L. (2009). A magyar oktatási rendszer szelektivitása a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményeinek tükrében. Iskolakultúra, 19 (3–4), 3–13.
  11. Csécsiné Máriás, E. / Hagymássy, T. / Könyvesi, T. (2015): Statisztikai tájékoztató. Oktatási évkönyv 2013/2014. Budapest: Emberi Erőforrások Minisztériuma.
  12. Denzler, S. / Wolter, S. C. (2010). Wenn das Nächstgelegene die erste Wahl ist. Der Einfluss der geographischen Mobilität der Studierenden auf die Hochschullandschaft Schweiz. Aarau: SKBF.
  13. Einhorn, Á. (2007). Az idegen nyelvi érettségi vizsga reformja. In: I. Vágó (Hrsg.), Fókuszban a nyelvtanulás (S. 73–105). Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
  14. Élő idegen nyelv vizsgakövetelmények (2016). http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelmenyek2017/elo_idegen_nyelv_vk_2017.pdf [Zugriff am: 14.03.2018].
  15. Entorf, H. (2005). PISA-Ergebnisse, sozioökonomischer Status der Eltern und Sprache im Elternhaus. Eine international vergleichende Studie vor dem Hintergrund unterschiedlicher Einwanderungsgesetze. Tertium Comparationis, 11 (2), 134–151.
  16. Enyedi Gy. (2000). Globalizáció és a magyar területi fejlődés. Tér és Társadalom, 14 (1), 1–10.
  17. Ettrich, K.-U. / Krause, R. / Hofer, M. (1996). Der Einfluß familienbezogener Merkmale auf die Schulleistungen ost- und westdeutscher Jugendlicher. Unterrichtswissenschaft, 24 (2), 106–127.
  18. Fehérvári, A. (2015). Társadalmi mobilitás és az iskola. In: A. Varga (Hrsg.), A nevelésszociológia alapjai (S. 183–209). Pécs: Wlislocki Henrik Szakkollégium, PTE BTK NTI Romológia és Neveléstudományi Tanszék, Romológia Kutatóközpont.
  19. Fekete, A. / Hegedűs, R. / Sebestyén, K. (2016). First-year English and German language teacher majors’ profile: From where? Who? Why? And how? In: I. Falus / J. Orgoványi-Gajdos (Hrsg.), New aspects in European teacher education (S. 115–133). Eger: Líceum.
  20. Földes, Cs. (2016). Position und Entwicklungsdynamik des Deutschen als Fremdsprache international – im Blick der angewandten Linguistik. Glottodidactica. An International Journal of Applied Linguistics, 63 (2), 13–38.
  21. Furcsa, L. (2014). Inequalities of education as consequences of grouping arrangements in language classes of disadvantaged children. International Dialogues on Education: Past and Present, 1 (3), 13–21. http://www.ide-journal.org/article/2014-volume-1-number-3-inequalities-of-education-as-consequences-of-grouping-arrangements-in-language-classes-of-disadvantaged-children/ [Zugriff am: 14.03.2018].
  22. Fürst, D. / Schubert, H. (2001). Regionale Akteursnetzwerke zwischen Bindungen und Optionen. Über die informelle Infrastruktur des Handlungssystems bei der Selbstorganisation von Regionen. Geographische Zeitschrift, 89 (1), 32–51.
  23. Garami, E. (2009a). A humán erőforrás területi különbségei. Az emberi fejlődés indexének hazai alkalmazhatósága. Területi Statisztika, 49 (3), 280–298.
  24. Garami, E. (2009b). A legkiválóbb középiskolák területi különbségei. Educatio, 18 (2), 241–256.
  25. Garami, E. (2014). Kistérségi jellemzők és az oktatás eredményessége. Educatio, 23 (3), 424–437.
  26. GER (2002): Közös Európai Referenciakeret. Európa Tanács. http://www.nyak.hu/nyat/doc/KER_2002/KER_2002.ZIP [Zugriff am: 14.03.2018].
  27. Gesetz LXV/2015. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról.
  28. Gogolin, I. (2014). Stichwort: Entwicklung sprachlicher Fähigkeiten von Kindern und Jugendlichen im Bildungskontext. Zeitschrift für Erziehungswissenschaft, 17 (3), 407–431.
  29. Hartig, J. / Jude, N. (2008). Sprachkompetenzen von Mädchen und Jungen. In: E. Klieme (Hrsg.), Unterricht und Kompetenzerwerb in Deutsch und Englisch. Ergebnisse der DESI-Studie (S. 202–207). Weinheim: Beltz.
  30. Hegedűs, R. (2016). A LeaRn index és a tanulói teljesítmény területi összefüggése. Educatio, 25 (2), 268–277.
  31. Henry, D. L. / Baltes, B. / Nistor, N. (2015). Social mobility through mathematics proficiency for English language learners. Journal of Social Change, 7 (1), 94–102.
  32. Hesse, H.-G. / Göbel, K. / Hartig, J. (2008). Sprachliche Kompetenzen von mehrsprachigen Jugendlichen und Jugendlichen nicht-deutscher Erstsprache. In: E. Klieme (Hrsg.), Unterricht und Kompetenzerwerb in Deutsch und Englisch. Ergebnisse der DESI-Studie (S. 208–230). Weinheim: Beltz.
  33. Imre, A. (2002). Az iskolai hátrány összetevői. Educatio, 11 (1), 63–72.
  34. Kaikkonen, P. (1993). Fremdsprachenlernen – ein individueller, kulturbezogener Prozess – einige Beobachtungen im Rahmen eines erlebten Kultur- und Landeskunde betonenden Unterrichtsversuches. Unterrichtswissenschaft, 21 (1), 2–20.
  35. Kétszintű érettségi eredmények (2016). https://www.ketszintu.hu/publicstat.php [Zugriff am: 14.03.2018].
  36. Kozma, T. (1996). Településhálózat és iskolarendszer. Educatio, 5 (2), 248–249.
  37. Linberg, T. / Wenz, S. E. (2017). Ausmaß und Verteilung sozioökonomischer und migrationsspezifischer Ungleichheiten im Sprachstand fünfjähriger Kindergartenkinder. Journal for Educational Research Online / Journal für Bildungsforschung Online, 9 (1), 77–98.
  38. Neumann, M. / Nagy, G. / Trautwein, U. / Lüdtke, O. (2009). Vergleichbarkeit von Abiturleistungen Leistungs- und Bewertungsunterschiede zwischen Hamburger und Baden-Württemberger Abiturienten und die Rolle zentraler Abiturprüfungen. Zeitschrift für Erziehungswissenschaft, 12 (4), 691–714.
  39. Niedrig, H. (2002). Strategien des Umgangs mit sprachlicher Vielfalt. Analyse bildungspolitischer und konzeptioneller Ansätze. Tertium Comparationis, 8 (1), 1–13.
  40. Nikolov, M. (2003). Angolul és németül tanuló diákok nyelvtanulási attitűdje és motivációja. Iskolakultúra, 13 (8), 61–73.
  41. Nikolov, M. / Vígh, T. (2012). Az idegen nyelvek tanulásának eredményessége. In: B. Csapó (Hrsg.), Mérlegen a magyar iskola (S. 241–288). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
  42. Óhidy, A. (2007). Das ungarische Bildungssystem. In: A. Óhidy / E. Terhart / J. Zsolnai (Hrsg.), Lehrerbild und Lehrerbildung. Praxis und Perspektiven der Lehrerausbildung in Deutschland und Ungarn (S. 67–95). Wiesbaden: Verlag für Sozialwissenschaften.
  43. Oswald, H. / Krappmann, L. (2004). Soziale Ungleichheit in der Schulklasse und Schulerfolg. Eine Untersuchung in dritten und fünften Klassen Berliner Grundschulen. Zeitschrift für Erziehungswissenschaft, 7 (4), 479–496.
  44. Petneki, K. (2002). Az idegen nyelv tanításának helyzete és fejlesztési feladatai. Új Pedagógiai Szemle, 52 (7–8), 147–160.
  45. Polónyi, I. (2013). Az aranykor vége – bezárnak-e a papírgyárak? Budapest: Gondolat Kiadó.
  46. Pop-Eleches, C. / Urquiola, M. (2013). Going to a better school: Effects and behavioral responses. American Economic Review, 103 (4), 1289–1324.
  47. Rolff, H.-G. / Leucht, M. / Rösner, E. (2008). Sozialer und familialer Hintergrund. In: E. Klieme (Hrsg.), Unterricht und Kompetenzerwerb in Deutsch und Englisch. Ergebnisse der DESI- Studie (S. 283–300). Weinheim: Beltz.
  48. Scheiner, J. (2006). Wohnen und Aktionsraum: Welche Rolle spielen Lebensstil, Lebenslage und Raumstruktur? Geographische Zeitschrift, 94 (1), 43–62.
  49. Schultz, T. W. (1998). Beruházás az emberi tőkébe. In: Gy. Lengyel / Z. Szántó (Hrsg.), Tőkefajták. A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája (S. 45–69). Budapest: Aula.
  50. Süli-Zakar, I. (2003). A magyar területfejlesztés az EU regionális politikájának tükrében. Az Észak-Alföldi régió fejlesztési dokumentumai az EU csatlakozás tükrében. In: I. Süli-Zakar (Hrsg.), Társadalom földrajz és területfejlesztés II (S. 639–666). Debrecen: Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója.
  51. Szczesny, M. / Watermann, R. (2009). Differenzielle Einflüsse von Familie und Schulform auf Leseleistung und soziale Kompetenzen. Journal for Educational Research Online / Journal für Bildungsforschung Online, 3 (1), 168–193.
  52. Széll, K. (2015). Az iskolai eredményesség a hátrányos helyzet tükrében. Educatio, 24 (1), 140–147.
  53. Szirmai, H. (2003). A matematikai és a nyelvi képesség közötti összefüggés vizsgálata. Új Pedagógiai Szemle, 53 (5), 24–37.
  54. Torgyik, J. (2015). Multikulturalizmus, interkulturális nevelés. In: A. Varga (Hrsg.), A nevelésszociloógia alapjai (S. 161–181). Pécs: Wlislocki Henrik Szakkollégium, PTE BTK NTI Romológia és Neveléstudományi Tanszék, Romológia Kutatóközpont.
  55. Verordnung Nr. 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga szabályzatának kiadásáról.
  56. Verordnung Nr. 16/2000. (II. 11.) Korm. rendelet az érettségi vizsga szabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról.
  57. Veroszta, Zs. (2010). A munkaerő-piaci sikeresség dimenziói frissdiplomások körében. In: O. Garai / T. Horváth / L. Kiss / L. Szép / Zs. Veroszta (Hrsg.), Diplomás pályakövetés IV. Frissdiplomások 2010 (S. 11–36). Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.