Keywords
Transylvania
takeover of courts
transfer of sovereignty
Treaty of Trianon
How to Cite
Abstract
At the end of 1918, a significant part of Transylvania, a multinational and historical region belonging to Hungary, came under the military occupation of Romania. In the spring and summer of 1919, the judiciary was taken over in the geographic territories which were under the Romanian army's control. The article attempts to answer how de jure and de facto this takeover took place – in the grey area of the change of sovereignty – as the final fate of this territory, its annexation by Romania, was decided on the 4th of June 1920 as a result of the Treaty of Trianon. The article raises several interesting questions: the achievement of legality in general and the limits of the law, and in particular the nature of the transitional period and its characteristic legal changes.
References
Ablonczy B., Trianon-legendák, Budapest 2010.
Ádám M., Ormos M. (red.), Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről 1918–1919, Budapest 1999.
Balogh B.L., A föderalizmustól az egyesülésig. Alexandru Vaida-Voevod és Nagy-Románia megteremtése, „Pro Minoritate” 2018, nr 2.
Balogh B.L., Erdély megszerzése – Románia és az erdélyi kérdés 1918–1920-ban [w:] B.L. Balogh (red.), Erdély megszerzése – Románia és az erdélyi kérdés 1918–1920-ban. Dokumentumok, Budapest 1920, s. 7–66.
Bárdi N., Az erdélyi magyarok Romániában 1918-1922, „História” 2008, nr 6–7.
Bárdi N., Impériumváltás Székelyudvarhelyen 1918–1920, „Aetas” 1993, nr 3.
Fekete A., Közélet és kaszinó, Marosvásárhely 2019.
Garami E., Forrongó Magyarország. Emlékezések és tanulságok, Budapest 1989.
Iancu G. (red.), Justiție română în Transilvania (1919), Kluż-Napoka 2006.
Jakabffy E., Páll G., A bánsági magyarság húsz éve Romániában (1918–1938), Budapest 1939.
Kovács A.B., Szétszabdalt Székelyföld. Háromszéki helytörténeti írások, Marosvásárhely 2006.
Matei A.-V., Obreja D.-C., Mărgărit S., Centenarul intrării armatei române în Budapesta, Monitorul Oficial, Bukarest 2019.
Mikes I., Erdély útja Nagymagyarországtól Nagyromániáig, t. I–II, Brassó 1931.
Mikó I., Huszonkét év – az erdélyi magyarság politikai története 1918. december 1-től 1940. augusztus 30-ig, Budapest 1941.
Móricz M., Grandpierre Emil csak a munkájának él, a közéleti szerepléstől teljesen visszavonult, „Brassói Lapok” z 20.12.1928 r.
Ormos M., A belgrádi katonai konvencióról, „Történelmi Szemle” 1979, nr 1.
Pál J., Főispánok és prefektusok 1918–1919-ben. A közigazgatási átmenet kérdése Erdélyben, „Századok” 2018, nr 6.
Papp I.P., Instaurarea justiției românești în Ardeal, „Transilvania” 1945, nr 1–2.
Romsics I., Erdély elvesztése 1918–1947, Budapest 2018.
Spotkanie dwóch dat: 22 lata przed utworzeniem Izby Adwokackiej na Seklerszczyźnie, Rumuni siłą przejęli Izbę Adwokacką w Marosvásárhely. Członka zarządu, który odmówił przekazania organu, nocą zabrali z mieszkania agenci bezpieki, „Keleti Újság” z 2.07.1941 r.
Szász Z., Az erdélyi román polgárság szerepéről 1918 őszén, „Századok” 1972, nr 2.
Tóth S., A háromszéki királyi törvényszék székhelyéért folytatott küzdelem, 1875, Acta Siculica. A Székely Nemzeti Múzeum évkönyve, Sepsiszentgyörgy 2009.
Veress E., A jogegységesítés útvesztői. Polgári perjog Erdélyben 1928/1920 és 1945 között, „Rubicon” 2019, nr 9–10.
Veress E., Kilenc évtized – az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv Erdélyben [w:] E. Veress (red.), Ad salutem civium inventas esse leges. Tisztelgő kötet Vékás Lajos 80. születésnapjára, Kolozsvár 2019.
License
Copyright (c) 2021 Emőd Veress
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 International License.